CLB

Rossz hír az autósoknak: megmaradnak a pótdíjak a kötelező biztosításnál

Az MNB ugyan tavaly szeptemberi körlevelében közölte: július 1-től fokozottan ellenőrzi majd a biztosítók díjképzését. Csakhogy a sokak szemét szúró károkozói pótdíj több nagy biztosítónál is megmaradt.

Július 1-től új korszak köszönt be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ekkortól ígérte, hogy fokozottan az érintett cégek körmére néz majd, hogyan alkalmazzák a díjszabásaikat, ezen belül is a károkozói pótdíjat.

Az MNB a tavaly szeptemberben kiadott körlevél alapján egy évek óta tartó, autósok százezreit sújtó gyakorlatnak kívánt véget vetni, amelyet az autós szervezetek és az ombudsman is kifogásolt már. Az MNB közölte: a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősülnek a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjak. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, s végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb (a taxis) pótdíjak esetében is.

Kemény tiltás nincs

Teljesen azonban nem tiltotta meg az MNB a károkozói pótdíjat, csak annyi elvárása volt, hogy ne legyen túlzott, így sok biztosító továbbra is alkalmazza ezt a szorzót. "A nagy biztosítók közül a Generali, a Genertel, az Allianz, az Uniqa és az Aegon sem vették ki a károkozói pótdíjat a tarifáikból, 1,3-1,9 szeres szorzók vannak. Az alapdíjhoz képest ennyivel nőnek a pótdíjak még mindig július 1-től is" - mondja Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.

Van olyan piaci szereplő is, amelyik viszont úgy döntött: nem alkalmazza tovább károkozói szorzót. A Köbe például a fogyasztói szegmensben teljesen eltörölte a károkozói pótdíj alkalmazását 2021. február 1-től. "Reméljük, hogy nem maradunk egyedül ezzel a jelentős módosítással a piacon, és valóban strukturális átalakulás követi majd az MNB által megfogalmazott elvárásokat" - nyilatkozta a cég korábban a Napi.hu-nak.

Díjemelkedés lesz az idén is

Jelenleg a személyautóra kötött kgfb-k átlagdíja kevéssel 50 ezer forint alatt ingadozik: az év elejéhez képest minimális csökkenést látunk, és az előző év hasonló időszakához képest is mindössze 2-3 százaléknyi az emelkedés mértéke. A stagnáló átlag mögött persze az húzódik meg, hogy bizonyos szegmensekben nőttek, másutt csökkentek az átlagdíjak, de szembetűnő változásról egyik szegmensben sem tudunk beszámolni - mondja Marschalek Péter, a Netrisk kereskedelmi területért felelős ügyvezető igazgatója.

A CLB-nél 52-54 ezer forint körüli átlagdíjakat látnak, és ennél nagyobb díjemelkedésre számítanak, a járvány miatt ugyanis a használt autók külföldről történő behozatala visszaesett. A nagyobb használt autók ára pedig felment, illetve sokan új autót vásároltak, mivel nem találtak megfelelőt a használt piacon. Az értékesebb, nagyobb autók biztosítási díjai pedig magasabbak.

A díjak alakulását persze mindig is sok, gyakran ellentétes hatás befolyásolja. Jelenleg úgy tűnik, hogy a lefelé ható tényezők egy árnyalattal nagyobb hatást gyakorolnak a tarifákra. A kárstatisztikák például kedvezően alakultak, mert bár nincsenek lezárások, az emberek valamivel kevesebbet utaznak autóval, sokan otthonról dolgoznak, a gyerekek jó részét továbbra sem kell iskolába vinni, így kicsit kedvezőbbek a káradatok is. Emellett a forint árfolyama is erősödött az elmúlt az időszakban, ami kedvezően hat az alkatrészárakra. "A nagy kérdés az, hogy ha nyáron az emberek újra tömegesen autóba ülnek, belföldre és külföldre egyaránt megindul az autós turizmus, mindez milyen hatással lesz majd a díjakra" - mondja Marschalek Péter.

Van-e értelme a pótdíjnak?

A károkozói pótdíj megtartása mellett az egyik legfontosabb érv az volt, hogy így a biztosítók a kármentes autósoknak kedvezőbb díjat tudnak kínálni, a károkozókkal fizettetik meg ugyanis a nagyobb kockázatot. A Netrisk szakértője szerint azonban ez nincs feltétlenül így. Az alacsony, 5 százalék körüli kárgyakoriság miatt ugyanis a károkozói pódíjat szinte észrevétlenül el lehet porlasztani a teljes ügyfélkör díjaiban.

Az a veszély viszont fennáll, hogy a pótdíjat nem alkalmazó piaci szereplőknél gyűlnek össze előbb-utóbb a korábbi években figyelmetlenül, agresszívan, másoknak kárt okozva vezető sofőrök. Az ilyen rossz ügyfelek elszaporodása miatt pedig ha az adott biztosítónál romlani kezdenek a kárstatisztikák, akkor a cég nem tehet mást, mint megemeli a többi autós díját is, hogy fedezni tudja a károkat, vagyis általánosságban véve emelkedni fog nála a kötelező biztosítás ára.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait járművére, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Izzanak a vonalak a Mabisznál az autós kötelező biztosítás miatt

Megugrott a fedezetlenségi díjakkal kapcsolatos érdeklődés a Mabisz ügyfélszolgálatánál. Tavaly is több mint 20 ezer alkalommal keresték meg fogyasztóvédelmi célból, hiteles információk közvetítésére létrehozott ügyfélszolgálatát, főleg az autós biztosítások miatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A megkeresések száma minden évben stabilan meghaladja a 20 ezret, és ez a tendencia a járványhelyzet idején sem változott. Ellenben a személyes megkeresések száma kevesebb, mint a felére csökkent a megelőző évhez képest. Míg a leggyakrabban továbbra is telefonon keresztül keresik fel az ügyfélszolgálatot, tavaly a beérkező hívások száma is jóval alacsonyabb volt, mint korábban.

Postai úton pedig évről évre egyre kevesebb megkeresés érkezik, tavaly kevesebb, mint kétszáz. Ezzel szemben az e-mailen beérkező megkeresések száma az előző évekhez képest növekvő tendenciát mutat: vagyis a koronavírus miatti korlátozások a szövetségi ügyfélszolgálat munkájában is a digitalizációt erősítette fel.

Két éve a károkozói pótdíj volt a slágertéma

Tavalyelőtt az akkor kiemelkedően sok telefonhívás főként a díjakkal és a károkozói pótdíjakkal kapcsolatos megkeresésekhez kötődött, de az E-kárbejelentő alkalmazás 2019. eleji indulása és használata is rengeteg megkeresést generált. A tavalyi év sem hozott trendfordulót, a legtöbben változatlanul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) témáival összefüggésben érdeklődtek.

A leggyakoribb felmerülő kérdések a kárrendezés ügymenetével kapcsolatosak, igaz ezen megkeresések száma – vélhetően a korlátozások miatt lecsökkent forgalomnak köszönhetően – a korábbi éveknél alacsonyabb volt 2020-ban. A megszűnt kgfb-szerződések miatt fizetendő fedezetlenségi díjjal kapcsolatban ugyanakkor 35 százalékkal többen keresték fel tavaly a Mabisz ügyfélszolgálatát. (A 2021-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázat szerint – személygépkocsi-kategóriától függően – 560-1210 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel.) Az ismeretlen, valamint biztosítatlan károkozóval kapcsolatos ügyek száma együttesen meghaladta az ezret.

Kevesebb a panasz

A biztosítókat érintő panaszok száma évről évre csökken, tavaly mindössze 1332 darab futott be a Mabiszhoz, szemben a három évvel korábbi 2323 panaszesettel. Az ügyfelek leginkább azt róják fel, hogy megítélésük szerint nem kapnak teljes körű tájékoztatást a biztosítóknál folyó gépjármű-, vagy lakásbiztosítást érintő kárügyeikkel, illetve a kgfb-szerződéseik díjrendezettségével kapcsolatosan. A szövetség a biztosítókat érintő panaszokat az érintett társaságokhoz továbbítja, illetve hozzájuk irányítja azokat az ügyfeleket is, akiknek a kérdésével, problémájával kapcsolatban valamelyik biztosító az illetékes. Ilyenek például a casco, az élet- és lakásbiztosítási, valamint az utasbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos megkeresések. A 2020-as évben közel negyedével csökkent ezeknek a száma.

2018 ősze óta az ügyfélszolgálat látja el a belföldi és nemzetközi fedezetkérések kezelését, az igényeket írásban válaszolja meg. 2020-ban mind a belföldi, mind a nemzetközi fedezetkérések száma jelentősen csökkent az előző évekhez képest. A járványhelyzetből adódó korlátozások, a határok lezárása és a kismértékű átmenő forgalom következtében a nemzetközi fedezetkérések számában volt a lényegesen nagyobb csökkenés.

2017. január 1-je óta a nemzetközi kártörténeti igazolások kiadása is a Mabisz törvény szerinti feladata, de ezt az ügyfelek saját biztosítójuktól is kérhetik. A Mabisz az igazolásokat angol vagy német nyelven állítja ki, írásbeli kérelem alapján. A többség német nyelven kéri az igazolások kiállítását. Tavaly összesen 459 igazolást adott ki a szövetség, ami valamivel alacsonyabb a 2019-es 526 darabnál.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban a biztosítók ajánlatait és kösse meg gépjárműve kötelező biztosítását:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Az alkuszok becslése szerint mintegy 600 ezer robogó üzemel az országban, azonban mindössze 15-20 százalékuk után fizetik rendszeresen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) évi 5-6 ezer forintos átlagos díját.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint a tulajdonosok egy része vélhetően nem is tudja, hogy a biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem valamennyi, a közúti forgalomban részt vevő segédmotoros kerékpárra kiterjed. A néhány ezres biztosítás hiányának közúti ellenőrzés során mulasztási bírság a következménye, a baleset során okozott kárt pedig az okozónak saját zsebből kell megtérítenie.

Az MNB legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 420 ezer, míg a 13-35kW közötti kategóriában 463 ezer forint volt a motoros balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is. Fontos könnyebbség a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a kárösszeget, majd utólag behajtja a károkozón.

A díjfizetést eddig elmulasztó robogósoknak biztosításkötéskor a korábbi mulasztásuk miatt nem kell retorziótól tartaniuk – mondta Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja. Hozzátette: ellentétben a gépjárművekkel, esetükben nincsen fedezetlenségi díj, amit visszamenőleg ki kellene fizetniük. A kgfb azonban természetesen ebben az esetben is csupán a megkötés időpontja után okozott károkra nyújt fedezetet.

A robogók kártörténetét nem tartják nyilván, így a fizetendő díjat bonus-malus besorolás sem befolyásolja. Magyarországon segédmotoros kerékpárokra rendszám híján alvázszámra kötnek kötelezőt a biztosítók, ilyenkor a biztosítás meglétét a járműre kiragasztott matrica igazolja.

Sok előnnyel járna a rendszám

Európa szinte minden országában vagy az állam, vagy a biztosító látja el rendszámmal ezeket a járműveket. Egy jól látható azonosító jel bevezetése Magyarországon is számos problémát küszöbölhetne ki. Gyakori eset például, hogy a károkozó robogó elhagyja a baleset helyszínét, és ilyenkor szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása.

A biztosításkötési arányon is jelentősen javíthatna a kötelező rendszám, hiszen így ránézésre is beazonosíthatóvá válnának azok, akik elmulasztották a kötelezőt befizetni.

Ugyancsak könnyebben lehetne kiszűrni azokat a járműveket is, amelyeknek – 50 cm3 feletti motortérfogatuk vagy 45 km/óránál nagyobb potenciális sebességük miatt – már ma is rendszámmal kellene rendelkezniük, és amelyek vezetéséhez motoros jogosítvány is szükséges. Ezen járművek esetében behajthatóvá válna az első hazai forgalomba helyezéskor fizetendő regisztrációs adó is.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt megkötheti lakásbiztosítását, hogy felkészüljön az elemi károkra:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Óriási tévhit, hogy az idős emberek sok balesetet okoznak

Eloszlat egy tévhitet a CLB biztosítási alkusz: a fiataloknál semmivel sem okoznak több balesetet az idős autóvezetők. A biztosítók tapasztalata szerint a közúti balesetek legfeljebb 10 százalékáért felelősek a korosabb – 65 éven felüli – járművezetők. Az alkusz ezt a Vitray Tamás balesetét követő idős járművezetők ellen indult támadássorozat miatt tartja fontosnak tényszerűen leszögezni.

Az ismert újságíró és riporter, Vitray Tamás balesete kapcsán érezhetően az idősek ellen fordult a közhangulat, a közösségi médiában tömegével állítják: miattuk van a legtöbb baleset az utakon. Ez óriási tévedés – szögezte le tapasztalatokra és statisztikákra is hivatkozva Németh Péter. A CLB független biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója ezt az alkalmat is megragadja, hogy eloszlassa az aggasztó tévhitet: nem az idősek miatt van a legtöbb baleset, sőt! A biztosítók statisztikája szerint az összes közúti balesetnek mindössze a 10 százalékában játszik szerepet az előrehaladott életkor. - A „hiba” inkább bennünk, fiatalabb emberekben van, mert gyakran türelmetlenek vagyunk az óvatosan, figyelmesen vezető idősebb emberekkel, ezért kapkodunk, esetleg meggondolatlanul hirtelen nagy gázzal sávot váltunk, aminek gyakran koccanás, rosszabb esetben komoly baleset a vége – magyarázza a szakértő. A biztosítók tapasztalata szerint az idős emberek fegyelmezettek: nem vezetnek alkoholos állapotban, nem drogoznak, nem okoznak diszkó balesetet – amiből az utóbbi években sajnálatosan sok volt -, nem utaznak sokad magukkal, szigorúan betartják a sebességet és a közlekedési szabályokat éppen azért, hogy biztonságosan közlekedjenek.

Németh Péter egy sebészorvos korábban megjelent nyilatkozatára hivatkozva emlékeztet: közlekedési szempontból az orvosi szakirodalom 25 éves korig minősíti fiatalnak az autóvezetőt, 65 év felett pedig idősnek. Szerinte ezt azért is fontos felidézni, mert a fiatalok hajlamosak már az 50 éveseket is idősnek minősíteni, s ennek a korosztálynak az eseteit is az „öregekéhez” sorolni. A biztosítási szakértő is példaként említi azt a néhány éve történt budapesti esetet, amikor egy vidéki fiatalember a Rákóczi hídra hajtott fel a forgalommal szemben, és nekiütközött egy szabályosan közlekedő teherautónak. Öten ültek az autóban, mindannyian meghaltak. Nem egy 80 év körüli, figyelmetlen, alkalmatlan ember hajtott a forgalommal szemben.

Németh az idősek elleni hangulatért az információközlést is felelősnek tartja. Amikor egy korosabb ember okoz balesetet, akkor a járművezető életkorát pontosan megjelölik – lásd Vitray 88 –, a fiatalok balesetéről viszont sokszor csak annyit: „a jármű vezetője”. Sajnos, ilyen apróságok is az idősek ellen hangolják a közvéleményt, s valószínűleg ez az oka a Vitray Tamásra zúduló haragnak is.

A CLB kommunikációs igazgatója azonban nem állja meg, hogy ne "szakmázzon": szintén Vitray Tamás balesete és a rommá tört autója kapcsán érdemes mindenkinek elgondolkodnia, ilyenkor mennyire hasznos a teljeskörű casco biztosítás. Amennyiben az ismert tévériporternek is van cascója, neki is nagy segítséget fog nyújtani.

Hasznos infó

1. Az autóvezetésnek nemcsak Magyarországon, de az egész világon nincs életkori korlátja.
2. Az idős vezetők száma az átlagéletkor emelkedésével növekszik, hiszen minél több az idős ember, annál több az idős sofőr is.
3. A jogosítványt Magyarországon 65 éves kor felett kétévente kell meghosszabbítani, de vannak olyan országok, ahol erre egyáltalán nincs szükség.

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók casco biztosítás ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Casco biztosítás ajánlatok>>